Erősen megosztja a közvéleményt Polgár Judit jelölése
Új fejezetet nyithat a hazai belpolitikában Polgár Judit esetleges köztársaságielnök-jelölése, amely a nyilvánosságban azonnal élénk vitákat váltott ki. Miután Sulyok Tamás távozásával megüresedett az államfői szék, Magyar Péter miniszterelnök olyan jelölt támogatását szorgalmazta, aki pártpolitikai múlttól és kötődésektől mentesen képes megtestesíteni a nemzet egységét. A felhívást követően civilek és közéleti szereplők nyílt levélben javasolták a sakktörténet legeredményesebb női játékosának delegálását, a felvetés azonban a támogatók és az ellenzők körében is markáns érvrendszert hívott életre.
A jelölést pártolók elsősorban Polgár Judit nemzetközi elismertségét, megkérdőjelezhetetlen szakmai múltját (mint sakkozó), valamint a politikán kívüli státuszát emelik ki. A támogatói kör szerint a sakkbajnok évtizedek óta a tehetség, a stratégiai gondolkodás és a kitartás szimbóluma, aki nem kötődik egyetlen politikai oldalhoz sem, így szerintük valóban alkalmas lehet a megosztott társadalom integrálására. Az érvelés szerint a pártpolitikai semlegesség biztosítékot jelenthet arra, hogy az új államfő nem egy-egy politikai csoport érdekét, hanem az egész országot képviseli majd a legfőbb közjogi méltóságként.
Ezzel szemben a kezdeményezést kritizálók leginkább Polgár Judit politikai és jogi tapasztalatának hiányát, úgynevezett „kívülálló” jellegét kifogásolják. Az ellenzők szerint a köztársasági elnöki pozíció ellátásához elengedhetetlen a mély alkotmányjogi felkészültség, amely a törvények alapos elbírálásához szükséges. Felvetik továbbá, hogy egy olyan személyiség, akinek korábban nem volt ismert közéleti vagy politikai állásfoglalása, nehezen tudna érdemi fék és ellensúly lenni, valamint hatékonyan őrködni az államszervezet demokratikus működése felett.
A politikai elemzők szerint a helyzet még a kormányzó politikai erők saját táborát is megosztja. Politológusok elemzése arra világít rá, hogy a sakknagymester előtt álló legnagyobb kihívás annak bizonyítása lesz, hogy a világhírű sportolói státuszon túl készen áll Mádl Ferenc és Sólyom László örökségének átvételére.
A miniszterelnök sajtónyilatkozataiban és a közösségi médiában azzal érvelt, hogy Göncz Árpádnak sem volt jogi végzettsége, mégis az egyik legelfogadottabb köztársasági elnök volt.(A Wikipédia szerint a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán tanult (a mai: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar), ahol 1944-ben szerezte meg diplomáját.)
Miközben a közbeszédben más szakmai körök – például az Ügyvédkör Bárándy Pétert javasolva – a kifejezetten jogász háttérrel rendelkező elnök szükségessége mellett érvelnek
A döntés tétje tehát az, hogy a morális tekintély vagy a jogi rutin élvez-e majd elsőbbséget.
Kép: premierchessacademy.com