A mohácsi csatáról nyílt kiállítás a szegedi Somogyi-könyvtárban
A mohácsi csata előzményeit és történelmi, kulturális, vallási és társadalmi hatásait régi könyvek segítségével bemutató kiállítás nyílt A történelem sorsfordító lapjai címmel hétfőn a szegedi Somogyi-könyvtárban.
A megnyitón Sikaláné Sánta Ildikó igazgató elmondta, hagyomány, hogy július közepén a könyvtár régi könyves gyűjteményének kincseiből válogatva tematikus kiállítást rendeznek. A könyvtáralapító Somogyi Károly sokszínű hagyatéka alkalmas rá, hogy minden évben újabb és újabb szemszögből ismerhesse meg a közönség a ritka gyűjteményt.
Az 1970-es évektől kezdve rendeztek már botanikai, egyháztörténeti, orvostudományi, filozófiai kiállításokat, a tudománytörténet mellett pedig gyakran történelmi évfordulók adták a tárlatok központi témáját – idézte fel a szakember.
Az idei, október 21-ig látható kiállítás az ötszáz éve lezajlott mohácsi csata előzményeit és történelmi, kulturális, vallási és társadalmi hatásait mutatja be korabeli kiadványok segítségével – közölte az igazgató. Kitért arra, hogy az összecsapás foglalkoztatta Európát, különösen a délnémet területeken élőket, 1526 őszén különböző nyomtatott lapok számoltak be a csata lefolyásáról, elsősorban szemtanúk elbeszélései alapján, a következő években pedig számos kötet is foglalkozott az eseménnyel.
Kasza Péter, a Szegedi Tudományegyetem Klasszika-Filológia és Neolatin Tanszékének vezetője úgy fogalmazott, hogy az 500. évforduló előtt sokkal többet tudunk a mohácsi csatáról, mint egy évszázaddal ezelőtt. Az elmúlt évek intenzív kutatásainak köszönhetően számos újdonság derült ki többi közt a hadtörténet területén, de feltárták és szegedi szakemberek közreműködésével antropológiai szempontból elemezték a tömegsírokat is. Ahhoz, hogy ezek a tudományos eredmények a közös tudás részévé váljanak, szükség van a múzeumok, könyvtárak, iskolák munkájára – mondta.
A professzor kifejtette, hogy az elmúlt évtizedekben megváltozni látszik a mohácsi csatát megelőző Jagelló-kor értékelése is, melyet korábban az időszakot lezáró török győzelemmel járó összecsapás felől szemléltek. Ugyanakkor a kor „terméke” a magyar jogkodifikáció egyik első elemeke, Werbőczy István Hármaskönyve, melynek egy 1572-es, kolozsvári kiadása látható a tárlaton.
A budai udvarban zajló pezsgő kulturális élet bizonyítéka a mohácsi csatában elhunyt előkelőségek sírverseit, gyászverseit, epigrammáit összegyűjtő Pannoniae luctus című kötet, melynek 1799-ben Pozsonyban nyomatott példányát láthatják az érdeklődők.
Az ebben szereplő művek szerzői olyan humanisták, akik személyesen ismerték Budáról az általuk méltatott főurakat, egyházi személyeket – emelte ki Kasza Péter.
A kiállításon látható Tinódi Lantos Sebestyén 1554-es, Kolozsváron kiadott, Cronica című – a mohácsi csata utáni, török elleni küzdelmeket megörökítő – munkája, amely az első nyomtatásban megjelent, bekötött, magyar nyelvű „históriás énekgyűjtemény”, mai szóval verseskötet – hívta fel a figyelmet a szakember.
Forrás: MTI