Miért csípnek egyeseket jobban a szúnyogok?

Gyakran viccelődünk azzal, hogy a szúnyogok az „édes vérű” embereket részesítik előnyben, ám a valóságban összetett biológiai jelek határozzák meg, kiből válik ideális célpont – írja a BBC.

Csak a petéikhez fehérjét kereső nőstények csípnek, és akár 10 méteres távolságból is képesek bemérni áldozataikat. Elsősorban a lehelettel és a bőrön át kibocsátott szén-dioxid alapján tájékozódnak, amely aktiválja náluk a gazdakereső viselkedést.

A szén-dioxid mellett a testhőmérséklet és a nedvesség is kulcsszerepet játszik a vonzerő fokozásában. A várandós nők a megnövekedett anyagcsere és légzési térfogat miatt kétszer vonzóbbak a vérszívók számára, de a sportolók és a nagyobb termetű emberek is könnyebben a radarukra kerülnek. A felgyorsult anyagcsere ugyanis magasabb hőtermeléssel, izzadással és több szén-dioxid kibocsátásával jár.

Közelre érve a döntő tényező az egyedi bőrszag lesz. A bőrünkön élő mikrobiom illékony szerves vegyületekké bontja le a szénhidrátokat és zsírsavakat. Kutatások igazolják, hogy a szúnyogokat a magasabb karbonsav-tartalom kifejezetten vonzza. A baktériumközösség összetétele ráadásul ikervizsgálatok szerint részben öröklődik, így a szúnyogok iránti relatív vonzerőnk az évek során nagyrészt változatlan marad.

Az is jelentősen befolyásolja az észlelést, hogy miként reagál a szervezetünk a csípésekre. A reakciók mértéke erős genetikai összefüggést mutat az immunrendszer és az allergiára való hajlam génjeivel. Aki hajlamosabb a nagyobb duzzanatra és az intenzív viszketésre, gyakran úgy érezheti, hogy őt sokkal jobban imádják a szúnyogok, mint azokat a társait, akik szer szervezete alig reagál a csípésekre.

Bár egyesek biológiailag valóban könnyebb célpontot jelentenek, senki sem teljesen védett a vérszívókkal szemben. A szúnyogok végső soron mindenkit megtalálnak, ezért a védekezésről azoknak sem szabad megfeledkezniük, akik úgy gondolják, hogy elkerülik őket a rovarok.

Kép: pexels.com