Egyedi légköre miatt ragyoghat zölden egy fehér törpe

Hagyományosan a csillagok színét kizárólag a felszíni hőmérsékletükhöz kötjük: a hűvösebb égitestek vörösesek, a Naphoz hasonlók fehérek, a legforróbbak pedig kékes árnyalatban ragyognak. A Warwicki Egyetem kutatóinak friss tanulmánya azonban rámutat, hogy a csillagok életük végén hátramaradó, rendkívül sűrű maradványainál – a fehér törpéknél – a légkör kémiai összetétele alapvetően felülírhatja ezt a fizikai szabályt. Az RAS Techniques and Instruments folyóiratban közölt eredmények szerint létezhet egy olyan égitest, a WD J1330+6435 jelölésű fehér törpe, amely a történelem során először igazolhatóan zöld fényben tűnhet fel a megfigyelők számára.

A mintegy 326 fényévre található, különleges objektum azért ragyoghat zölden, mert elnyeli a környező világűr bolygómaradványaiból, aszteroidáiból felhalmozott nátriumot, amely kiszűri a fény narancssárga tartományát. A csillagászatban eddig elképzelhetetlennek tűnt ezen árnyalat megjelenése, ám a szakemberek új számítógépes modelljei rávilágítottak, hogy a rendkívüli sűrűségű héliumplazma és a különböző kémiai elemek kölcsönhatása merőben szokatlan színeket szülhet. A szénben gazdag fehér törpék például rózsaszínes vagy lilás tónust kaphatnak, míg a hidrogént és héliumot tartalmazó hűvösebb példányok ciánkékben tűnhetnek fel.

A kutatócsoport egy másik extrém objektumot is azonosított: a Földtől mindössze 48 fényévre fekvő WD J1011+2845 a magjából a felszínre jutó szénmolekulák révén a valaha megfigyelt legmélyebb lazacrózsaszín ragyogást mutatja. Bár ezek a különleges optikai jelenségek ritkának számítanak – a becslések szerint a fehér törpék almintegy harmincad része mutathat hasonló elváltozást –, a felfedezés alapvetően rajzolhatja át a csillagászati színképelemzés eddigi elméleti kereteit.

Kép: popsci.com