Klinikai áttörést értek el az ELTE kutatói a szívinfarktus utáni szövődmények kezelésében
Jelentős tudományos áttörést értek el magyar kutatók egy nemzetközi együttműködés keretében a szívinfarktus utáni mikrokeringési zavarok célzott kezelésében. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Málnási-Csizmadia András vezette kutatócsoportja által kifejlesztett új hatóanyag a szív- és érrendszeri betegségek egyik legrégebbi, évtizedek óta megoldatlan klinikai problémájára nyújthat terápiás megoldást. A kutatás eredményeit a rangos Nature tudományos folyóiratban tették közzé.
A szívinfarktus utáni szövetkárosodás egyik legfőbb kiváltó oka az úgynevezett kapilláris keringési zavar. A szívizomban elhelyezkedő hajszálerek a koszorúér-elzáródás elhárítása és a fő erek átjárhatóságának biztosítása után is gyakran tartósan összehúzódva maradnak, ami megakadályozza a megfelelő oxigénellátást. Ez a jelenség jelentősen növeli a szívelégtelenség és a kései elhalálozás kockázatát a betegeknél.
A magyar szakemberek felismerték, hogy a hajszálerek kóros szűkületéért az érfalat körülvevő sejtek, a periciták összehúzódása a felelős, amelyet a simaizom-miozin fehérje működése szabályoz. Erre a mechanizmusra építve fejlesztették ki a CLN-2501 jelű kísérleti hatóanyagot, amely képes szelektíven ellazítani a kapillárisokat. Az elvégzett állatkísérletek során a készítmény nemcsak gyorsan és tartósan helyreállította a hajszálerek véráramlását, hanem elősegítette a gyulladásos fehérvérsejtek távozását is a keringési pályáról.
A vizsgálatok alapján a véráramlás célzott helyreállítása nagymértékben csökkentheti a szívizom elhalását és a szöveti károsodást. Bár az eredmények kiemelkedően ígéretesek, a szakemberek hangsúlyozzák, hogy a hatóanyag egyelőre a preklinikai fejlesztési szakaszban van. A terápia humán alkalmazhatóságának, biztonságosságának és klinikai hatékonyságának igazolásához a jövőben embereken végzett vizsgálatokra lesz szükség.
Kép: pixabay.com