Globális felmelegedés kontra lokális lehülés
A Bükk-fennsíkon mért extrém nyári hidegek elsőre ellentmondásosnak tűnhetnek a globális felmelegedés korában, viszont a kutatók szerint a globális klímaváltozás nemcsak melegedést hoz, hanem fokozza az időjárási szélsőségek gyakoriságát is – ez lehet az oka a nyári fagynak a hegyekben.
Ma hajnalban rendkívüli nyári hidegrekord született a Bükk-fennsíkon, ahol a Vörösmeteor-töbörben –8,1 °C-ot, a Mohos-töbörben pedig –10,14 °C-ot mértek. Ezek az értékek nemcsak az adott évszakban, hanem az elmúlt 16 év saját mérései között is kiemelkedően alacsonynak számítanak. A töbrök, mint zárt karsztos mélyedések, különleges mikroklímát hoznak létre, amely lehetővé teszi, hogy nyári éjszakákon is fagypont alá süllyedjen a hőmérséklet.
A méréseket geográfusok és egyetemi kutatók végezték, akik évek óta figyelemmel kísérik a Bükk-fennsík mikroklimatikus viszonyait. A hőmérsékletváltozásokat online mérőállomásokkal dokumentálják, és rendszeresen megosztják az eredményeket a közösségi médiában. A rekordértékek egy hidegfrontot követően alakultak ki, amikor a légköri dinamika lecsillapodott, és a töbrök sajátos éghajlati adottságai érvényesülni tudtak.
A jelenség nem példa nélküli: korábban is előfordult, hogy nyári hónapokban fagypont alatti értékeket mértek a Bükk-fennsíkon, sőt télen akár –20 °C alatti hőmérsékletek is előfordultak. A mostani rekord azonban rámutat arra, milyen extrém viszonyok uralkodhatnak a magasabban fekvő, lefolyástalan területeken, és milyen fontos szerepet játszanak ezek a mikroklímák a hazai időjárási kutatásokban.
(Kép: idokep.hu)