A keto diéta árnyoldalai, avagy a szénhidrátok száműzésének kockázata
A ketogén diéta napjaink egyik legnépszerűbb fogyókúrás módszere, amely a szénhidrátbevitel drasztikus csökkentésén és a zsírok túlsúlyán alapszik. Célja, hogy a szervezet átálljon a ketózis állapotára, amikor az elsődleges energiaforrásként nem a glükózt, hanem a zsírok lebontása során keletkező ketonokat használja. Bár a módszer valóban gyors fogyást eredményezhet, nem árt tisztában lenni azzal, hogy hosszú távon akár káros is lehet az egészségre.
A ketogén étrend egyik fő problémája, hogy gyakorlatilag teljesen kiiktat egy teljes tápanyagcsoportot: a szénhidrátokat. Ez nemcsak az energiaszint csökkenéséhez vezethet, hanem hosszabb távon emésztési zavarokat, tápanyaghiányt és hormonális problémákat is okozhat. A szénhidrátokban gazdag élelmiszerek, mint a gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák vagy hüvelyesek nemcsak energiát, hanem rostokat, vitaminokat és ásványi anyagokat is biztosítanak, amelyek létfontosságúak az immunrendszer, az emésztőrendszer és az agy megfelelő működéséhez.
Ráadásul a túlzott zsírbevitel, különösen abban az esetben, ha az állati eredetű zsírok dominálnak hosszú távon növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Emellett egyes kutatások szerint a ketogén diéta befolyásolhatja a bélflóra egyensúlyát is, ami számos más egészségügyi problémához vezethet.
Bár a ketogén étrend bizonyos orvosi állapotok, például epilepszia kezelésére eredményes lehet, ám az egészséges emberek számára nem feltétlenül ez a legjobb vagy legfenntarthatóbb megoldás. Éppen ezért fontos, hogy bárki, aki ilyen diétába kezd, előtte konzultáljon orvossal vagy dietetikussal, és ne hagyja figyelmen kívül a kiegyensúlyozott táplálkozás alapelveit.
kép forrása: pcrm.org