„A rakéták mögötti magyar géniusz – Őry Huba és az aktív kormányvezérlés öröksége”

Őry Huba neve keveseknek cseng ismerősen, pedig életműve nélkül ma egészen másképp nézne ki a világűr meghódítása.

Az Aradon született mérnök a második világháború utáni Európából indulva jutott el odáig, hogy kulcsszerepet játsszon az amerikai űrsiklóprogram, az Ariane-rakéták és a Skylab űrállomás fejlesztésében. Munkássága nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Nyugat-Európában is meghatározó volt – és bár sokáig a háttérben maradt, mára egyre többen ismerik el jelentőségét.

Őry pályája nem volt egyenes: a háború, a politikai üldöztetés és a Rákosi-korszak elől menekülve jutott el Nyugatra, ahol végül a repülés és űrkutatás iránti szenvedélye révén vált elismert szakemberré. A NASA és az ESA projektjeiben is részt vett, és bár tudta nélkül, de még a szovjet űrprogram is profitált az általa fejlesztett technológiákból.

Munkássága máig hat: a mai magyar űrkutatás, így például a HUNOR program és Kapu Tibor űrutazása is részben annak a tudományos és mérnöki örökségnek a gyümölcse, amelyet Őry Huba és kortársai vetettek el. Az ő példája azt mutatja, hogy a tehetség és kitartás – még ha kényszerű emigrációval is párosul – képes világformáló hatást gyakorolni.

Őry Huba az aktív kormányvezérléses hajtómű kidolgozásával írta be nevét az űrkutatás történelmébe, és amely máig meghatározza az űrhajózás irányíthatóságát és stabilitását.

(Kép: MTI)