Rádió7

A stressz gyakran fizikai formában jelentkezik, akár izomfeszültség, fejfájás, álmatlanság vagy emésztési zavarok képében. Ugyanakkor legalább ennyire fontos figyelni a lelki és érzelmi jelekre is, amelyek gyakran sokkal alattomosabban, szinte észrevétlenül kúsznak be a mindennapjainkba.

Az egyik leggyakoribb érzelmi tünet a tartós szorongás. Nem ritka, hogy a stresszes időszakban az ember állandó készenléti állapotban él: úgy érzi, bármelyik pillanatban „történhet valami rossz”. Ez a belső feszültség nemcsak kimerítő, hanem megnehezíti a koncentrációt, a döntéshozatalt és az egészséges kapcsolatok fenntartását is.

A stressz hangulati ingadozásokat is okozhat. Előfordulhat, hogy valaki egyik pillanatban még motivált és lendületes, a következőben viszont ingerült vagy letört. Ez különösen megterhelő lehet azoknak, akik nem értik, miért reagálnak másképpen bizonyos dolgokra, mint korábban. A hirtelen dühkitörések, túlérzékenység vagy éppen a visszahúzódás mind árulkodó jelek lehetnek.

Gyakori az is, hogy a stressz negatív önképpel jár együtt. A túlterheltség és a teljesítménykényszer hatására az ember úgy érezheti, sosem elég jó, nem képes megfelelni az elvárásoknak, még saját magáénak sem. Ez hosszú távon csökkentheti az önbizalmat és táptalajt adhat a kiégésnek vagy depressziónak.

Nem elhanyagolható az sem, hogy a tartós stressz memória- és figyelemzavarokat idézhet elő. Az agy ilyenkor folyamatos túlélő üzemmódban van, így kevesebb kapacitás jut az információk feldolgozására vagy a koncentráció fenntartására. Ennek eredményeképp az ember elfelejthet apró részleteket, elkalandozhat a gondolataiban, és nehezebben birkózhat meg a napi feladatokkal.

Az érzelmi stressz tünetei nem mindig látványosak, de hatásuk annál mélyebb lehet. A legfontosabb, hogy ne bagatellizáljuk őket, hanem ismerjük fel, és ha szükséges, kérjünk segítséget, akár barátoktól, akár szakembertől. Bár a stressz az élet része, ettől függetlenül ne hagyjuk, hogy átvegye az irányítást a mindennapjaink felett.

kép forrása: pexels.com