Divatos, de vajon biztonságos? Az időszakos böjt mellékhatásairól

Az időszakos böjt (intermittent fasting) az utóbbi évek egyik legfelkapottabb étkezési formájává vált. A lényege, hogy meghatározott időszakokban engedélyezi az evést, míg a fennmaradó órákban teljes böjtöt ír elő. Sokan számolnak be a pozitív hatásairól, például fogyásról, energikusabb közérzetről, jobb vércukorszint-szabályozásról. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy ez a módszer különösen a kezdeti szakaszban kellemetlen tüneteket is okozhat.

Az első napokban gyakori a fejfájás, fáradtság, koncentrációzavar és ingerlékenység. Ezek jellemzően a megváltozott vércukorszinthez, az étkezési rutin felborulásához és a kalóriabevitel hirtelen csökkenéséhez köthetők. A szervezet idővel alkalmazkodik, de addig ezek a tünetek sokaknál megnehezíthetik a mindennapokat. Emellett az emésztés is enyhén felborulhat, például puffadás, székrekedés vagy épp kellemetlen teltségérzet is jelentkezhet, ha nem fogyasztunk elég rostot, vagy nem iszunk elegendő vizet az étkezési ablakban.

Nőknél különösen figyelni kell a hormonális egyensúlyra. Ha a böjt túl szigorú vagy nem illeszkedik a szervezet természetes igényeihez, előfordulhat menstruációs zavar vagy akár a ciklus kimaradása is. A túl alacsony kalóriabevitel pedig hosszabb távon hiányállapotokat okozhat, például vashiányt, vitaminhiányt vagy izomtömeg-vesztést. Ez kihatással lehet a teljesítményre, az immunrendszerre és az általános energiaszintre is.

Bár az időszakos böjt sokak számára működőképes és biztonságos, nem mindenkinek való. Gyermekeknek, serdülőknek, várandósoknak vagy bizonyos krónikus betegséggel élőknek kifejezetten nem ajánlott orvosi felügyelet nélkül. A módszer hatékony lehet, de csak tudatosan, fokozatosan, és a test jelzéseit figyelembe véve.

kép forrása: freepik.com