Égi jelek Szeged felett?

Szeged környékén október közepén látványos légköroptikai jelenségek tűntek fel – naphaló, melléknapok és naposzlop –, amelyek nemcsak esztétikai élményt nyújtanak, hanem a napkitörések fokozódó hatásaira is utalhatnak.

Október 14-én Szeged térségében különösen gazdag légköroptikai „show-műsort” rendezett a természet: napközben naphalók és melléknapok tűntek fel a magas szintű felhőkön, alkonyatkor pedig naposzlop, szivárvány és felhőív is kialakult. Ezek a jelenségek jégkristályokon megtörő napfény hatására jönnek létre, és ritkán láthatóak ilyen tisztán és sokféleségben. Az Időkép fotói szerint a fényoszlopokat most először sikerült ilyen részletességgel lencsevégre kapni Magyarországon az őszi időszakban.

A látványos fényjelenségek mögött azonban nemcsak meteorológiai, hanem kozmikus okok is állhatnak. A közelmúltban tapasztalt erőteljes napkitörések – vagyis a Napból kiáramló plazma- és részecskesugárzások – fokozzák a felsőlégkörben zajló ionizációs folyamatokat, amelyek hatással lehetnek a légköroptikai viszonyokra is. Bár a naphaló és melléknapok klasszikusan jégkristályos fénytörés eredményei, a napkitörések által okozott légköri változások (például a magasabb szintű felhők gyakorisága vagy a légköri elektromos töltések módosulása) elősegíthetik ezek megjelenését vagy intenzitását.

A jelenségek nemcsak a természet iránt érdeklődőknek nyújtanak élményt, hanem a tudományos megfigyelés szempontjából is értékesek. A napkitörések hatásai nem korlátozódnak az űridőjárásra vagy a technológiai rendszerekre – mint például a GPS vagy rádiókommunikáció –, hanem a légkör optikai viselkedésében is nyomot hagyhatnak. A szegedi események így nemcsak szemet gyönyörködtetőek, hanem a Nap és a Föld közötti dinamikus kapcsolat látványos lenyomatai is.

(Kép: Pixabay)