Egy izgalmas kalandregény bemutatója a Tornyai-múzeumban

„Óh, ugyan könyörögjél érettem, kedves Sárvári Jánosom! Hadd világosodjék meg az én elmém!” – kérte imádságra a muszlimból keresztyén hitre áttérő Támár kisasszony annak a török korban játszódó regénynek a magyar főhősét, amelyet a 19. század elején egy hódmezővásárhelyi asztalosmester, Vörös Mihály (1759-1830) vetett papírra. A több mint kétszáz évnyi lappangást követően közelmúltban megjelent, Kapitány Sárvári Jánosnak és Támár török kisasszonynak szárazon és tengeren esett története című regény bemutatója ma délután 5 órai kezdettel lesz a Tornyai János Múzeumban.

Az 1800-as évek első éveiben jelent meg Vörös Mihálynak egy verses hőstörténete, amely nemcsak a kor népszerű olvasmánya volt, hanem hatása a magyar irodalom két kimagasló alakjának, Arany Jánosnak és Petőfi Sándornak műveiben is kimutatható. A szerző 1812-ben kelteztett szerelmi kalandregénye azonban kéziratban maradt, azt a közelmúltban fedezte fel a hazai irodalomtörténet, köszönhetően Radnai Kittinek, a Tornyai János Múzeum szakkönyvtárosának, aki a gyöngybetűkkel írt regényt a közgyűjteményben fellelte. (Az eredeti kézirat a ma esti bemutatón megtekinthető lesz.) A történet főhőse, Sárvári kapitány török szíve választottjával, Támár kisasszonnyal Székesfehérvártól a Kanári-szigetekig kalandozik, bejárván egész Európát és a tengereket. A főhősök nemcsak veszélyeket élnek át, hanem Sárvári Jánosnak Krisztusról tett bizonyságtétele nyomán keresztyén hitre tér az ifjú török hölgy is, habár korábban éppen ő akarta mohamedánná tenni kísérőjét.

Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész, a kötet sajtó alá rendezője azt írta, hogy e kalandregény a korai magyar regényírás történetében is helyet kér magának. Jelentősége pedig abban rejlik, hogy betekintést nyújt a 19. század emberének világképébe, földrajzi és történelmi ismereteibe, egyúttal érdeklődési körükbe.

Vörös Mihály: Kapitány Sárvári Jánosnak és Támár török kisasszonynak szárazon és tengeren esett története című kalandregényének (Sajtó alá rendezte és az utószót írta Szentmártoni Szabó Géza. Cédrus Kiadó, 2025) bemutatója csütörtökön délután 5 órakor lesz Hódmezővásárhelyen, a Tornyai János Múzeumban. Az esten a szerkesztővel Kőszeghy Péter irodalomtörténész, Hegyi Ádám kultúrtörténész beszélget Bartók István irodalomtörténész vezetésével. A bemutatón a Bethlen Gábor Református Gimnázium diákjai olvasnak fel részleteket a regényből, amely a helyszínen megvásárolható lesz.