Egyre több diák küzd az értő olvasással

A felsőoktatásban egyre komolyabb problémát jelent, hogy a diákok képtelenek hosszabb szövegeket elolvasni és összetett gondolatokat követni. Bár a felvételi követelményeket teljesítik, a statisztikák szerint a végzős középiskolások harmada már az alapvető szövegértési szintet sem éri el. Az egyetemek így olyan hallgatókkal telnek meg, akik nem rendelkeznek a tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel.

A háttérben elsősorban az okostelefonok állnak. Kutatások igazolják, hogy a telefon puszta jelenléte is rontja a memóriát és a koncentrációt, a képernyőn való olvasás pedig kevésbé hatékony, mint a papíralapú. Mivel az agy fókuszálásért felelős részeit nem használják rendszeresen, a tartós figyelem képessége egyszerűen leépül a fiatalokban.

A helyzetet a mesterséges intelligencia, például a ChatGPT elterjedése is rontja. A diákok az automatikus szövegírással megkerülik a szellemi erőfeszítést, így pont a kritikus gondolkodásuk nem fejlődik. Az MI-t használó tanulók bizonyítottan alig emlékeznek a saját maguk által beadott szövegekre, és az agyuk a technológia kikapcsolása után is tompább marad.

Ehhez hozzájárul az iskolarendszer is, amely a hosszú olvasmányok helyett a rövid, tesztalapú feladatokra helyezte a hangsúlyt, amit a járvány alatti távoktatás csak tovább rontott. A tanárok magukra maradtak a problémával: kénytelenek egyetemi szinten olyan alapvető dolgokat tanítani, mint a jegyzetelés, miközben a tananyagot is le kell rövidíteniük.

Ez a válság hosszú távon mélyíti a társadalmi szakadékokat, hiszen az elmélyült gondolkodás a kiváltságosok luxusa lesz. Ráadásul a demokráciát is veszélyezteti, ha felnő egy generáció, amely képtelen átlátni egy törvényjavaslatot, egy politikai vitát vagy bármilyen összetett problémát. Ha kritikus gondolkodású társadalmat szeretnénk, újra meg kell tanítanunk a fiatalokat olvasni.