Elkaszált kutatás a Facebook mentális hatásairól
Frissen nyilvánosságra hozott bírósági dokumentumok kellemetlen helyzetbe hozzák a Metát azzal kapcsolatban, hogy a vállalat elhallgathatott egy belső kutatást. A Nielsen bevonásával 2020-ban indított Project Mercury néven futó vizsgálat kimutatta, hogy azok a felhasználók, akik egy hétre felfüggesztették Facebook-fiókjukat, szignifikánsan kevesebb depressziót, szorongást és magányt éltek meg. Ahelyett, hogy folytatták volna a kutatást, a Metánál gyorsan leállították azt, belső viták és levelezések szerint részben a negatív sajtó hatását feltételezve, és módszertani hibákra hivatkozva.
A belső levelezések rávilágítottak, hogy a felmérés erős jeleket mutatott a Facebook okozta szociális összehasonlítási stresszre, és felmerült a párhuzam a dohányipar régi taktikájával, amely a káros hatások bagatellizálására irányult. Mindeközben a Meta továbbra is azt kommunikálta a nyilvánosság és a törvényhozók felé, hogy nincs bizonyíték a platform tinédzserekre gyakorolt ártalmaira, holott saját mérései ennek ellenkezőjét jelezték.
A most benyújtott iratok szerint a Meta szándékosan tervezte a fiataloknak szánt védelmi funkcióit úgy, hogy azokat alig használják. A növekedési mutatók érdekében a szigorúbb gyermekvédelmi tesztfunkciókat gyakran megakasztották. Különösen aggasztó, hogy a tinédzsereknek szánt algoritmus olyan tartalmakat tolt előtérbe, amelyek testképzavart és evészavarokat erősíthetnek, és az ezek visszafogására tett mérnöki próbálkozások rendre háttérbe szorultak. Még a szülői rálátás csökkentése is téma volt, mivel a cég szerint ez hasznos a felhasználói megtartás szempontjából.
A peranyag azonban más techóriásokra is kiterjed, mivel a felperesek szerint a Google, a Snap és a TikTok is hasonló módon söpörte szőnyeg alá a fiatalokra leselkedő kockázatokról szóló figyelmeztetéseket. A Snap elismerte, hogy bizonyos funkciók a kényszeres használatot serkentik, a TikToknál pedig eltérő bánásmódot alkalmaztak a kínai és az amerikai gyermekfelhasználók között. Az iratok szerint egyes vállalatok pénzzel támogattak gyermekvédelmi civil szervezeteket, miközben azok nyilvánosan dicsérték a platformok biztonsági intézkedéseit.
A kaliforniai kerületi bíróság elé kerülő per január végén folytatódik. A kimenetel komoly precedenst teremthet a techcégek elszámoltathatóságára vonatkozóan, és meghatározhatja, hogy milyen belső döntéseket kell majd a jövőben a nyilvánosság elé tárniuk.
Kép: University of Pennsylvania