Géczi János dekollázsaiból nyílik kiállítás a Reök-palotában
Géczi János író, művelődéstörténész, képzőművész dekollázsaiból nyílik kiállítás pénteken Elemek címmel a szegedi Reök-palotában – közölte Nátyi Róbert művészettörténész csütörtökön a helyszínen.
A kurátor a kiállítás sajtóbejárásán elmondta, a dekollázs egymást fedő rétegek visszabontásával, az elvétellel teremt új vizuális minőséget. Úgy fogalmazott, az így létrehozott alkotások festőiek, hiszen a 21. században már másodlagos, hogy a képek pigmentekkel és ecsettel vagy más technikával – például plakátok, falragaszok tépésével – készülnek.
A kiállítás címe megegyezik Géczi József 1986-ban megjelent verseskötetének címével. A könyvben szereplő képversek, vizuális kísérletek már hordozták a gondolati kódját a tárlaton látható képzőművészeti alkotásnak – tette hozzá a kurátor.
A Géczi József munkásságát bemutató korábbi kiállítások – a Műcsarnokban vagy Veszprémben rendezett tárlatok – főként az értelmezést helyezték a középpontba, a városi kultúra és a street art irányából közelítették meg a műveket. Egy vizuális alkotás azonban esztétikájával, energiájával, kompozíciójával, színeivel is hathat ránk – hangsúlyozta a művészettörténész.
A Reök-palotában látható kiállítás váltogatja a nézőpontokat: egyes termek festményként értelmezve a műalkotások autonómiáját emelik ki, másutt pedig a képek együttese érvényesül. A tárlaton épp úgy szerepelnek kis méretű képek, mint az aulában felfüggesztett, hatalmas 12 négyzetméteres alkotások.
A szeptember 14-ig látható tárlat nem életmű-kiállítás, nem törekszik a művész teljes munkásságának bemutatására, de ízelítőt ad különböző sorozatokból, így a látogatók megismerhetik az alkotó vizualitásról vallott gondolatait és azok változását. Míg az első időszakban készülő művek megidézték az alapanyagul szolgáló plakátokat, sokszor felismerhetők voltak az alakok, szituációk, feliratok vagy azok töredékei, ez mára teljesen festői gondolkodásmóddá alakult – közölte a kurátor. Hozzátette: amíg a plakátszövegek láthatók egy alkotáson, addig adott a narratíva, amint ez eltűnik, a képek úgy működnek, mint egy absztrakt festmény.
Géczi József, aki Szegeden, az egykori József Attila Tudományegyetemen végzett kutató biológusként, úgy fogalmazott, megtanulta, hogy Bartók Béla után nincs nagy különbség a természettudományos, a társadalomtudományi és a művészeti gondolkodásban.
Szavai szerint elsősorban költőként gondolkodik, de ez a gondolkodásmód ott van minden festőben és a természettudósokban is. A művész alkotói előképnek a pop artot előkészítő olasz, francia, német új realizmus képviselőit tartja.
Géczi József elmondta, korábban a plakátok színét figyelte. Az elmúlt négy-öt évben azonban már inkább az egymásra rétegzett ívek hátoldala, az azok visszabontásával létrejövő formák, színek, a „plakát mögötti valóság” érdekli.