Hosszútávon torzul az asztronauták agya a világűrben

Egy friss kutatás rávilágított, hogy a huzamosabb ideig tartó űrtartózkodás jelentős fizikai változásokat idéz elő az emberi agyban. A Phys.org által közzétett tanulmány 26 asztronauta MRI-felvételeit hasonlította össze egy földi kontrollcsoport eredményeivel, akik 60 napon át tartó, fekvő helyzetű szimulációval modellezték a mikrogravitációt. Az eredmények egyértelműen bizonyították, hogy az agy az űrben elmozdul, bizonyos pontokon megnyúlik, másutt pedig érzékelhetően összenyomódik.

A változások mértéke szoros összefüggést mutat a világűrben töltött idővel: minél tovább tart egy küldetés, annál jelentősebb az agyi struktúra átrendeződése. Az egyéves misszióról visszatérő űrhajósoknál például a mozgás koordinációjáért felelős motoros terület átlagosan 2,5 milliméterrel tolódott feljebb. Ez a strukturális átrendeződés nem egységes; míg az agy felső és hátsó részei kompresszió alá kerülnek, addig más területek tágulnak, ami közvetlenül befolyásolja a mozgásszervek működését.

Ezek a módosulások súlyos egyensúlyi és koordinációs zavarokat okoznak a Földre való visszatérés után, különösen azoknál, akiknél a legnagyobb mértékű elmozdulást regisztrálták. Bár a szervezet néhány hónap alatt képes a regenerációra, a szakértők figyelmeztetnek: a jövőbeli, több évig tartó Mars-küldetések sikere érdekében elengedhetetlen a folyamat további vizsgálata. A hosszú távú élettani kockázatok pontos feltérképezése nélkül ugyanis az ilyen távoli utazások biztonsága nem garantálható.

Kép: New York Times