Jó vagy földrajzból?
Mennyire jók földrajzból a magyarok? Meglepően jól – és sokkal jobban, mint hinnénk!
Sokszor halljuk, hogy a magyarok panaszkodnak a saját tudásukra, de ha földrajzról van szó, nem állunk rosszul. Sőt: nemzetközi felmérések szerint a magyarok átlag feletti magabiztossággal tájékozódnak Európában, és jóval ritkábban keverik össze a nagyvárosokat, mint sok nyugati ország lakói.
A földrajzi ismereteket vizsgáló nemzetközi kutatások rendre azt mutatják, hogy a magyarok többsége tisztában van az alapvető európai országokkal, fővárosokkal és folyókkal. A hazai oktatásban a földrajz hagyományosan erős tantárgy, és úgy tűnik, ez hosszú távon is megmarad.
Ezzel szemben Nyugat‑Európában és az Egyesült Államokban gyakran előfordul, hogy még a nagyobb városokat is összekeverik. A legismertebb példa a Budapest–Bukarest páros: sok külföldi turistának és újságírónak is gondot okoz megkülönböztetni a két fővárost, pedig több mint 600 kilométer és két ország választja el őket egymástól.
A magyarok ezzel szemben jóval magabiztosabbak a térképen. A legtöbben tudják, merre folyik a Tisza, hol van a Balaton, melyik ország határos velünk, és azt is, hogy Makó melyik folyó partján fekszik — ami a mai játékunk kérdése is lett.
A földrajzi tudás nemcsak iskolai tantárgy, hanem mindennapi tájékozódási képesség is. Úgy tűnik, ebben a magyarok továbbra is jól teljesítenek.
(Kép: Eduline)
