Korondi Gábor-cigányok hoztak adományt a vásárhelyi Észak utcai oviba

Mezei Vidor, a vásárhelyi cigány kisebbségi önkormányzat képviselőjének közvetítésével adományt vittek a korondi Gábor-cigányok az Észak utcai Óvodába. Tisztítószerekkel és higiéniai papíráruval érkeztek, és mint Brucsa István országos elnök, Rupi Gusztáv alelnök és Brucsai István szegedi vezető elmondta, a város több intézményének is tervezik segítségüket felajánlani, valamint a térség több településére, Szegedre, Makóra, és környező kistelepülésekre is ellátogatnak. A Gábor-cigányok hagyományos szakmájukból adódó kétkezi munkájukat is felajánlották az intézményeknek épületek felújításához.

Talán kevesen tudják, a Gábor-cigányok ma is szigorú hagyományok szerint élnek, és jellegzetes népviseletben járnak az utcákon. Egy részük asszimilálódott az anyaország népességébe, mások viszont máig szigorúan elkülönülve, hagyományok szerint élik mindennapjaikat. A Gábor-cigányok túlnyomórészt Románia erdélyi és havasalföldi területein élnek, és teljesen különálló nemzetiségként definiálják magukat.

A gáborok már messziről kitűnnek a lakosságból, így a Magyarországon élő családokat is nagyon könnyű felismerni: a nők a mindennapokban is feltűnő, színes népviseletet hordanak, a bajszot növesztő férfiak pedig széles karimájú, többnyire fekete kalapban járnak mindenhova.

Szigorúan őrzik a hagyományokat. A kalapos gábornak is nevezett népcsoport hagyományosan igyekszik minél jobban megőrizni az önállóságát. A legszigorúbb szokások szerint házasodniuk sem lehet más nemzetség tagjaival, más csoportba tartozó cigányokkal, sem románokkal és magyarokkal. Számos szokásukban az adventistákhoz kapcsolódnak, azt vallják magukról, hogy ők azok a cigányok, akik nem isznak, nem válnak el, és hisznek Istenben.