Különleges útra indult a NASA ikerszondája

A NASA útjára indította az ESCAPADE (Escape and Plasma Acceleration and Dynamics Explorers) misszió két ikerszondáját, hogy feltárják, miként semmisült meg a Mars egykori sűrű légköre a Napból érkező részecskeszápor, a napszél hatására. A november 23-án sikeresen indított, Rocket Lab által épített szondapáros fő célja annak megértése, hogyan vesztette el a bolygó a folyékony vizet, és miért hűlt ki a felszíne. A Kaliforniai Egyetem vezette projekt kulcsfontosságú a jövőbeni emberes Mars-missziókhoz is, mivel pontosan feltérképezi az asztronautákra váró sugárzási környezetet és űridőjárást. A szondákat a Blue Origin New Glenn rakétája juttatta a világűrbe.

Az ESCAPADE küldetés különlegessége a szokatlan, indirekt útvonal. Az ikerszondák nem azonnal indulnak a Mars felé, hanem előbb mintegy 1,6 millió kilométerre távolodnak a Földtől, a második Lagrange-pont közelében „parkolnak”. Ez a manőver azért szükséges, mert jelenleg a két bolygó a Nap ellentétes oldalán helyezkedik el. A szondák csak 2026 végén fordulnak vissza, ekkor a Föld gravitációját használva gyorsítanak rá a Mars felé. Ez a megoldás forradalmasíthatja a bolygóközi küldetéseket, megszünteti a kétévente megnyíló, szűk startablakok kényszerét; a szondák előbb pályára állhatnak, majd kivárhatják az optimális bolygóállást.

A két űreszköz 2027 szeptemberében érkezik meg a Mars közelébe. Kezdetben azonos pályán, egymáshoz közel haladva kezdik meg a bolygó környezetének tanulmányozását, ami lehetővé teszi a Marsot érő űridőjárási hatások változási ütemének felmérését. Ezt követően, 2028 végén külön válnak: eltérő magasságokból, de egyidejűleg figyelik majd a napszelet és a Mars felső légkörét. Ez a módszer ad majd részletes képet arról, hogyan reagál a bolygó a napszél bombázására, feltárva az atmoszféra elvesztésének pontos mechanizmusát. A kutatás az ionoszféra feltérképezésére is kiterjed, amely kritikus a jövőbeli expedíciók kommunikációs és navigációs rendszereihez.

Az ESCAPADE küldetés a NASA kisebb, innovatív bolygókutató programjainak része, amely a tudományos célok elérését új, rugalmas módon teszi lehetővé. A Kaliforniai Egyetem vezetésével és több intézmény összefogásával megvalósuló projekt bizonyítja, hogy a bolygóközi kutatás terén is helye van az újszerű, költséghatékony megoldásoknak. A misszió adatainak gyűjtése segít majd megválaszolni, miként változott meg egy, az élet számára egykor ideális bolygó egy rideg, száraz világgá, és létfontosságú információkat szolgáltat a jövő emberes Mars-utazásainak biztonságos megtervezéséhez.

Kép: space.com