Láttál már bébi imádkozó sáskát? Hát így néz ki!

Az imádkozó sáska (Mantodea rend) egy lenyűgöző és gyakran félreértett rovarcsoport. Bár a nevében a „sáska” szó szerepel, valójában sokkal közelebbi rokonságban áll a csótányokkal (Blattodea rend) és a termeszekkel, mint a valódi sáskákkal és szöcskékkel (Orthoptera rend). Jellemző rájuk a rendkívül jellegzetes testalkat: két nagy, ragadozó láb, amelyeket „imádkozó” pózban tartanak, és melyekkel villámgyorsan kapják el áldozataikat. Fejük háromszög alakú, nagy, összetett szemekkel, amelyek kiváló látást biztosítanak számukra. Testük hosszúkás, általában zöld vagy barna színű, ami kiváló álcázást biztosít a növényzetben. Az imádkozó sáskák kizárólag ragadozók, étrendjük rovarokból és más kisebb ízeltlábúakból áll.

Az imádkozó sáskák rendkívül széles körben elterjedtek a világon, elsősorban a trópusi és szubtrópusi területeken. Több mint 2400 ismert fajuk létezik. Európában is megtalálhatóak, különösen a melegebb, mediterrán éghajlatú vidékeken. A leggyakoribb és legismertebb európai faj az európai imádkozó sáska (Mantis religiosa). Magyarországon is őshonos és viszonylag elterjedt fajnak számít, főleg a melegebb, déli országrészeken. Kedveli a napsütötte, szárazabb élőhelyeket, például a füves pusztákat, réteket, de kertekben és parkokban is gyakran felbukkanhat. Az utóbbi években, a klímaváltozás következtében, északabbra is egyre gyakrabban megfigyelhető.

Az imádkozó sáskák szaporodása rendkívül érdekes, és gyakran a nőstények hírhedt kannibalizmusával jár. A párzás során a hímek óvatosan közelítik meg a nőstényeket, akik hajlamosak a párzás után, vagy akár közben is, elfogyasztani a hímeket. Ezt a jelenséget feltehetően a táplálékigény, valamint a nőstények peték fejlesztéséhez szükséges fehérjeszükséglete magyarázza. A nőstények a megtermékenyített petéket egy ootheca nevű, habszerű tokba rakják, amelyet általában növények szárára, kövekre vagy más felületekre rögzítenek. Ez a tok megkeményedik, és védelmet nyújt a fejlődő petéknek a téli hideg és a ragadozók ellen. Tavasszal vagy nyár elején kelnek ki a nimfák, amelyek apró, szárnyatlan másolatai a felnőtt rovaroknak, és több vedlésen keresztül fejlődnek.

Az imádkozó sáska különleges megjelenése és viselkedése számos népi hiedelem forrásává vált az évszázadok során. Sok kultúrában a bölcsesség, a spiritualitás és a meditáció szimbólumaként tekintettek rá, valószínűleg „imádkozó” póza miatt. Kínában például a bátorság és a félelem hiányának jelképe volt. Néhány afrikai törzs úgy vélte, hogy az imádkozó sáska szerencsét hoz, vagy akár elveszett tárgyak megtalálásában segít. Más régiókban azonban rossz ómennek tartották, vagy azt hitték, hogy az ördöggel van kapcsolata.

Napjainkban inkább hasznos rovarként tartják számon, amely segít a kártevő rovarok számának csökkentésében a kertekben.