Rádió7

A KRESZ módosításával nemcsak az autósok, a rolleresek vagy éppen a motorkerékpárosok élete bonyolódik meg egy kicsit, hanem a kerékpárosoké is, hiszen rengeteg újdonságot tartalmaz már a kiszivárgott tervezet is, amely a sebességkorlátoktól a kötelező bukósisakon át a bringás jogosítványig elég sok mindent tartalmaz. Úgy gondoltuk, megkönnyítjük a bringások életét, és legújabb szájbarágónkban azt szedtük össze, hogy milyen változásokkal kell szembenézniük a jövőben a biciklistáknak.

Ahogy arról beszámoltunk, az Építkezési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) éppen gőzerővel dolgozik az új KRESZ-szabályozáson, amelyről már nagyon sok mindent tudunk, ezeket össze is gyűjtöttük egy szájbarágóba, hogy mire elindul a társadalmi egyeztetés, mindenki felkészült legyen a tervezetből. Viszont ebben csak egy kisebb részt szenteltünk a kerékpárosoknak és csak címszavakban említettük a rájuk vonatkozó módosításokat, így mostani cikkünkben kizárólag a bringásokra fogunk fókuszálni, hogy mire kell odafigyelniük majd a jövőben.

Bár a végleges szöveg csak később, valamikor a 2025–2026-os időszakban kerülhet be a hivatalos KRESZ-be, azt már most hangsúlyozták, hogy a javasolt változások mind a biciklis- és gyalogosbiztonságot szolgálják, számításba véve az áthaladás, előzés, csoportos közlekedés és a felszerelések kérdését is.

Sebességkorlátozás bringára?

Igen, ez az egyik legfőbb újítás, amely rögzíti, hogy lakott területen kívül sisak nélkül legfeljebb 40 kilométer per órával, sisakkal legfeljebb 50 kilométer per órával lehet kerékpározni. Járdán maximum 10 kilométer per órával lehet biciklizni, ha nincs kerékpárút vagy kerékpársáv, és nem zavarják a gyalogosokat. A gyalogosoknak és kerékpárosoknak fenntartott szakaszokon 25 kilométer per óra lenne a rájuk vonatkozó sebességhatár.

Jelenleg a legnagyobb ellenállást az 50 kilométer per órás korlátozás gerjeszti, ugyanis a sportkerékpárosok ezt meglehetősen kevésnek tartják – főleg dombról lefelé, hátszélben, miközben egy pótkocsis IFA nyomja le őket az úttestről. Azzal viszont a legtöbben egyetértenek, hogy járdán elég a 10 kilométer per órás maximum, hiszen így még akár a stoplis cipőben bringázók is tudnak lépésben haladni, és nem kell leszállniuk, tolni a biciklit.

Ki a sportkerékpáros?

A terv szerint az a biciklis minősülne sportkerékpárosnak, aki kiváltja a versenyzői licencet, illetve a biciklijének meg kellene felelnie bizonyos előírásoknak.

De a gyalogátkelőknél továbbra is le kellene szállni, nem?

Nem. Bevezetnék az úgynevezett „10/10-es” szabályt, amelynek a lényege, hogy a gyalogátkelőhely tízméteres körzetében már csak maximum 10 kilométer per órás sebességgel lehetne közlekedni kerékpárral. Ráadásul már le sem kellene szállni, ha átkel valaki a gyalogátkelőn, hanem a konstans 10 kilométer per órás sebességgel ezt a járművén is megteheti, tehát nem kell majd áttolni a bringát a „zebrán”.

Viszont nagyon fontos, hogy igazodniuk kell a gyalogosok sebességéhez, illetve még fontosabb, hogy NEM lesz elsőbbségük a közeledő autósokkal szemben, tehát a baleseteknél, ahol egy kerékpáros kirongyol a gyalogátkelőre és az autós már nem tud lefékezni, akkor a baleset után nem védekezhet majd azzal, hogy „nekem volt elsőbbségem” – ahogy sok gyalogos teszi.

Szóval ha jól értem, használhatják a járdát is?

Igen, amennyiben nem zavarják a gyalogosokat, a kerékpárosok használhatják a járdát is. Hivatalosan ezt ott tehetik meg, ahol ezt a helyi útkezelő vagy az önkormányzat külön nem tiltotta meg és nincs kerékpáros út vagy sáv, esetleg rossz az állapota. De emellett van még több lehetőségük is, hiszen a kerékpárutak vagy az úttest is szóba jöhet, mint lehetséges közlekedési színtér.

Tehát a kerékpárutak maradnak?

Természetesen, viszont nem lesz kötelező használni őket. Ha valaki úgy ítéli meg, hogy a kerékpárút nincs abban az állapotban, hogy használni lehessen, vagy lakott területen belül a kerékpáros úgy véli, hogy biztonságosabb neki az úttesten, vagy csak szimplán túl nagy a forgalom a gyalog- és kerékpárúton, akkor választhatja ezt a lehetőséget is. Ebben az esetben nem lesz büntethető.

És az úttesten majd biztonságosabb lesz?

Legalábbis erre törekszenek. Erre vonatkozik ugyanis egy leendő szabályozás, amely kimondja, hogy az úttest jobb szélétől számított egy méter széles útfelületet vegyes használatú sávrésznek neveznék, amivel megerősíthetik azt az előírást, mely szerint a kerékpárosok, gyalogosok és más, jellemzően egy nyomon haladó járművek az úttest jobb szélére húzódva közlekedhetnek. Ez pedig azt is jelenthetné, hogy az autósoknak a jobbra tartási kötelezettsége megszűnne a sávon belül, és mehetnének egészen középen is akár.

Ehhez szorosan hozzátartozik, hogy a kötelező oldaltávolság is rögzítve lenne: a tervezet szerint 50 kilométer per óra sebességig egy métert, ennél nagyobb sebességű elhaladásnál viszont legalább másfél métert kellene tartani mellettük. Előzésnél pedig maximum 15 kilométer per óra sebességkülönbség lehet a két jármű között, tehát az autósoknak a 65 kilométer per óra lenne a maximum, amellyel megelőzhetne egy úttesten bringázót.

Továbbá a vegyes sávrész használóit egyes helyzetekben akár a záróvonalat átlépve is lehetne előzni – ez szintén újdonságnak számít.

És itt a biciklisek előzhetnek is?

Igen. Mármint egymást nyilván biztonságosan igen, viszont emellett előre is sorolhatnának. Szóval ha egy kocsisor áll vagy nagyon lassan halad, akkor jobbról elhaladhatnának – nem csak ők, a motorosok is – a lassan közlekedő vagy álló autók mellett, így előrébb jutva egy esetleges dugóban.

Ez a lehetőség csak a kétkerekűek útkereszteződésig, illetve a kötelező megállás vonaláig való eljutásában segítene, és 25 kilométer per óra sebességhatár is tartozik hozzá. A kereszteződésbe csak megállás után hajthatna be, aki az előbbi módszerrel nyert időt, amikor viszont mozognak az elmellőzött járművek, a kétkerekűek nem lehetnének náluk gyorsabbak a manőver során, és nem akadályozhatnák az irányjelzőt használó többi járművet sem.

A szakértők szerint ez vitán felül egy teljesen jogos felvetés, hiszen a mindennapi gyakorlat is ezt diktálja.

Hallottam olyanról, hogy kerékpáros utca. Az mi lesz?

Bevezetnék a kerékpáros utca fogalmát, ahol a biciklisek elsőbbséget élveznek az autókkal szemben. Sőt, nem is elsőbbségük lenne, igazából csak ők hajthatnának be, az autósok pedig csak akkor, ha ott lenne dolguk, vagyis célforgalomban használhatnák, azt is maximum 25 kilométer per órás sebességgel. Ebben a zónában a gyalogosok csak a járdát használhatnák, tehát a bringások itt tényleg mindennel és mindenkivel szemben elsőbbséget élveznének.

Ám hiába a nagy szabadság, a szakértők attól félnek, hogy a gyalogosok majd ugyanúgy az úttestet fogják használni a kevés autó miatt, vagy éppenséggel pont hogy nem is lesz kevesebb autó, mert mindenkinek „hirtelen pont az adott területen lesz célja gépjárművel”.

Mi a helyzet a bukósisakkal? Kötelező lesz?

14 év alatt igen, illetve a sportkerékpárosok részére – akik versenyengedéllyel rendelkeznek – szintén kötelezővé tennék a használatát. Talán ebben van a legkevesebb vita a bringások, a sportolók és a külső szemlélők között, hiszen ha valami, akkor ez tényleg biztonságosabbá teszi a kerékpáros közlekedést – és ahogy fentebb írtuk, az egész KRESZ-módosítás jelszava a közlekedés biztonságosabbá tétele.

Biztonságos alkoholos befolyásoltság alatt bringázni?

Egy bizonyos mértékig igen. Ha ragaszkodunk a száraz tényekhez, akkor 0,8 gramm per literes véralkohol vagy 0,4 milligramm per literes légalkoholérték alatt nem büntetne a rendőr, viszont ehhez az is kell, hogy a vezető közlekedésre alkalmas állapotban legyen. Szóval ha valakit már egy sör is „fejbe kólint”, akkor jobb, ha nem ül utána kerékpárra.

Mi van, ha nem csak egyedül tekernénk?

Ez egy picit összetettebb kérdés, de nézzük szép sorjában:

ha többen tekernénk, semmi akadálya, még lakott területen kívül is engedélyezné az új szabályozás, hogy 4–12 fős csoportok EGYMÁS MELLETT is közlekedjenek, tehát nem libasorban, hanem bolyban

ha egyedül tekernénk, de más is felülne a kerékpárra, akkor mindenképpen 16 éves kor felett kellene lennünk – alatta ugyanis nem szállítható majd utas –, és legfeljebb két, 10 évnél fiatalabb gyereket vihetnek az erre alkalmas ülésen

ha utánfutót használnánk, akkor legfeljebb négy, 10 évnél fiatalabb gyereket lehetne vinni egyszerre

„Praktikusabb egymás mellett is engedni a kerékpározást egy túrázó gyerekcsoportnak vagy versenyzőknek, azért, hogy belátható legyen a megelőzése. Így egy kicsit hasonlítanának egy lassú járműhöz, amit meg kell előzni” – mondta Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke a bolyban kerékpározók szabályozásával kapcsolatban.

Választás tehát van bőven, viszont mindennek megvannak a maga szabályozott keretei.

Annyi már a szabály… lassan jogosítvány kell ehhez is?

Nos, az ötlet bizony felmerült, hogy számon kérhető legyen a KRESZ-ismeret a szabálytalankodókon, viszont ez akkora indulatokat váltott ki nagyjából mindenkiből, hogy egyelőre ötlet szintjén el is halt a dolog.

Szóval lesz bőven dolga a kerékpárosoknak a jövőben, bár kérdéses, hogy melyik szabályozást sikerül majd betartatni, és melyik lesz olyan, ami ugyan le van írva, csak éppen senki nem foglalkozik vele – mint jelenleg az, hogy át kéne tolni a biciklit a gyalogátkelőknél vagy hogy nem szabad gyalogúton kerékpározni. Mindenesetre a társadalmi egyeztetés hamarosan megindul, a szabálytervezetek már készen állnak, a kérdés csak az, hogy mikor fognak élesedni. Pontosabban inkább az, hogy melyik szabálytervezet éli meg az élesedést.

(Borítókép: Soós Lajos / MTI)

forrás: index.hu