Megáll az ész, meg a vízfolyás…
Baj van a vízzel: tavaj a világ vízgyűjtőinek 60%-ában a folyók vízhozama eltért a megszokottól.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) friss jelentése szerint a Föld vízkörforgása egyre komolyabban kibillen az egyensúlyából. A 2024-es év volt a legmelegebb az iparosodás kezdete óta, ami súlyos következményekkel járt: az El Niño jelenség például extrém aszályokat okozott Dél-Amerikában és Dél-Afrikában, különösen az Amazonas-medencében. A világ vízgyűjtőinek 60%-ában a folyók vízhozama eltért a megszokottól — egyes helyeken rekordmagas, máshol történelmi mélypontokat mértek.
A tavak és tározók vízállása szintén szélsőségesen alakult: míg a Viktória- és Csád-tó vízszintje megemelkedett, a Kariba-tóé drámaian visszaesett. A talajvízszint Európában, Indiában és Floridában sok helyen magasabb volt a szokásosnál, míg Dél-Európában és Ausztráliában tovább csökkent, főként a túlzott vízhasználat miatt. A gleccserek is sorozatban harmadik éve veszítenek tömegükből — 2024-ben 450 milliárd tonna jég olvadt el, ami 1,2 milliméterrel emelte a globális tengerszintet.
A vízkörforgás zavarai emberek millióit érintik közvetlenül: Afrikában például a szokatlanul sok csapadék több mint 2500 ember halálát okozta, és négymillióan kényszerültek otthonuk elhagyására. Európában a 2013-as árvizek óta nem látott mértékű elöntéseket jegyeztek fel, míg Ázsiában és a Csendes-óceáni térségben a rekordmennyiségű esőzések és ciklonok több mint ezer ember életét követelték. A jelentés szerint a vízkörforgás felborulása már nem csak klímakérdés, hanem globális humanitárius és gazdasági probléma is.
(Kép: jujoboro.blogspot.com)