Megizzasztotta a diákokat a történelemérettségi
A történelemérettségi középszintű írásbeli vizsgáján a diákok idén is rövid és hosszú esszék közül választhattak. Egy szaktanár szerint az egyik esszépáros kifejezetten jól sikerült, és valószínűleg sokan élnek is majd a lehetőséggel. Az első rész azonban komoly kihívások elé állította a vizsgázókat – derül ki az Eduline által megkérdezett tanár értékeléséből.
A vizsga első része rövid, tesztszerű feladatokból állt, amik nem bizonyultak könnyűnek.
„Csak ezekből az ötös elérése rendkívül nehéz, mert mély és pontos tudást követelnek meg” – hangsúlyozta a tanár.
Példaként hozta fel a tanácsköztársaságot érintő feladatot, amely olyan részletre kérdezett rá, ami nem jellemző témája az érettséginek, de említést tett a Hunyadi Mátyás háborúit tárgyaló kérdésről is, amelyhez még a mellékelt térkép ellenére is komoly háttértudásra volt szükség.
Az ipari forradalomhoz kapcsolódó kérdés is becsapós volt és bár klasszikus témaként szerepel a tananyagban, a feladat olyan részletre épített, amit sok diák könnyen figyelmen kívül hagyhatott a felkészülés során.
A tanár pozitívumként említette, hogy a feladatlap több olyan kérdést is tartalmazott, amelyek a források értelmezésén, logikai következtetéseken keresztül is megoldhatók voltak ezzel valamelyest kompenzálva a nehezebb részeket. Idén több vallási témájú kérdés is szerepelt, ezek közül a zsidó emancipációt érintő kérdés emelkedett ki, amely ritkán hangsúlyozott részleteket is tartalmazott.
Végezetül a tanár azt tanácsolta a vizsgázóknak, hogy a nehezebb kérdések esetén bátran használják a kizárásos technikát, mert ez sok esetben segíthet közelebb jutni a helyes válaszhoz.
A középszintű történelemérettségi második részében a diákoknak egy rövid és egy hosszú esszét kellett írniuk, egyetemes, illetve magyar történelemből. Az idei esszétémák kétféle párosításban jelentek meg a feladatlapon: az egyikben a liberalizmus (rövid) és a bethleni konszolidáció (hosszú), a másikban Európa népességének változása a 20. század második felében (rövid) és a Rákóczi-szabadságharc (hosszú) szerepelt.
A megkérdezett történelemtanár szerint az esszépárosítások közül az első számít kedvezőbbnek. „A bethleni konszolidáció egy jól tanítható és alaposan tárgyalt téma, amelyet a legtöbb történelemtanár részletesen feldolgoz az órákon. A liberalizmus pedig egy klasszikus, áttekinthető egyetemes történelmi téma, így ez a páros jó választás lehetett azoknak, akik biztosra akartak menni” – fogalmazott.
A másik választható páros, amelyben a hosszú esszé a Rákóczi-szabadságharc témáját öleli fel, már nehezebb feladatot jelent. A tanár úgy véli, hogy bár a szabadságharc fontos és ismert történelmi esemény, a mélyebb ismeretek hiányában nem biztos, hogy ez a téma sikeres esszéhez vezet.
A tanár azt is kiemelte, hogy mindig a hosszú esszét érdemes alapul venni a választásnál, hiszen az több pontot ér, és nagyobb súllyal számít bele az összpontszámba.
Az emelt szintű érettségit központilag szervezik, és jelenleg még nem tudni, hogy ott milyen feladatokat kaptak a diákok.
Forrás és kép: hirado.hu