Miért éppen hamburger?

Sokféle, egymásnak ellentmondó történet is szárnyra kelt arról, hol és hogyan is készült, és kinek a nevéhez fűződik az első hamburger. Persze az is kérdés, hogy mennyire szedjük ízeire az eredettörténetet.

A húspogácsa eredetét például a rómaiak idejére vezethetjük vissza, érintve a tatárok hódításait is (tatár bifsztek), akik a legenda szerint nyergük alatt puhították a húst, míg, ha a szigorú értelemben vett hamburger keletkezésére vagyunk kíváncsiak, a 18-19. század környékén kell keresgélnünk.

A mai hamburger ősének nyomait a németországi Hamburg városában találták meg, a legkorábbi ismert forrásreceptet pedig egy 18. századi szakácskönyv lapjain. Hamburgnak, mint a legjelentősebb kikötővárosnak, kulcsszerepe volt a Hamburg Steak megjelenésében és elterjedésében. Az eredetileg a kikötőben árusított gyorsételt a német kivándorlók Amerikában is meghonosították, és a 19. században New York kikötőjében is egyre nagyobb népszerűségnek örvendett a hamburgi stílusban készített steak.

A „hamburger őshazája” címért azonban Texas is jelentkezett, és Fletcher Davis sztorijával támasztotta alá az elméletet. Eszerint a csak „Uncle Fletcher”-ként emlegetett figura az 1880-as évek végén készítette el egy kis kávézóban, Texasban a világ első hamburgerre emlékeztető szendvicsét, ami már a Hamburger nevet viselte az 1904-es Világkiállításon St. Louis-ban.

De itt még koránt sincs vége a versengésnek: két hihető történet is vásárokhoz köti a hamburgerek keletkezését. Az egyik szerint „Hamburger” Charlie, ismertebb nevén Charlie Nagreen a Seymourban megrendezett vásárokon kezdte árusítani kenyérszeletek közé helyezett húsgolyóit, amiket idővel szétlapított. A másik sztori a Menches fivérekről szól, akik a New York állambeli Hamburg városában rendezett vásáron árulták kolbászos szendvicseiket. Majd történt, hogy kifogytak a sertéshúsból, amit marhahúsra cseréltek, az eredményt pedig a helységnév alapján Hamburgernek nevezték el.

Bármelyik történetnek fogadjuk el valódinak, talán sokkal lényegesebb a külsőségeknél a belső tulajdonság, a körülményeknél a beltartalom és az ízlés kérdése…

(Kép: allrecipes.com)