Mit mivel érdemes ültetni? – Mutatjuk!

Manapság már tudományosan is megalapozott, hogy egy fajilag diverzebb, változatosabb kert fenntartása kevesebb növényvédelmi kihívással jár. A jó növénytársítás révén az egyes fajok kölcsönösen segítik egymást, például elriasztva a másik kártevőit. A konyhakertészkedés tehát messze túlmutat a puszta vetésen és betakarításon; fontos ismerni, mely fajok és fajták segítik, illetve gátolják egymás növekedését. A növénytársítás egy ősi módszer, amelynek lényege, hogy bizonyos zöldségfajokat egymás mellé ültetve optimalizálhatjuk a talaj minőségét, távol tarthatjuk a kártevőket, és javíthatjuk a tápanyagfelvételt. Ez a tudatos tervezés alapja egy egészségesebb és termékenyebb kertnek.

Vannak zöldségek, amelyek szinte szimbiózisban élnek egymással, kölcsönösen előnyös hatásokat gyakorolva. A paradicsom és a bazsalikom például nemcsak a konyhában, hanem az ágyásban is tökéletes páros. A bazsalikom illóolajai elriasztják a paradicsom kártevőit, mint a levéltetveket, és állítólag javítják az ízét is, míg a paradicsom árnyékot biztosít a bazsalikomnak a tűző napon. A hagymafélék jellegzetes illata távol tartja a sárgarépalegyet, míg a sárgarépa mélyre nyúló gyökerei lazítják a talajt a hagymáknak. A híres „három nővér” társítás – a kukorica, a bab és a tök – szintén klasszikus példa: a kukorica támaszt nyújt a babnak, a bab nitrogént köt meg, a tök pedig árnyékolja a talajt, gátolva a gyomosodást és a nedvesség párolgását. A retek gyors növekedésével fellazítja a talajt a lassabb salátának, miközben illata elriasztja annak kártevőit. A kapor vonzza a hasznos rovarokat, például a fürkészdarazsakat, amelyek a káposztalepke hernyóinak természetes ellenségei, ráadásul állítólag javítja az uborka ízét is.

A növényvilágban is vannak „rossz szomszédok”, amelyek egymás mellé ültetve negatívan befolyásolhatják egymás növekedését, csökkenthetik a termést, vagy éppen vonzhatják a kártevőket és betegségeket. Fontos elkerülni például a paradicsom és a káposztafélék (káposzta, brokkoli, karfiol) közvetlen szomszédságát, mivel a káposztafélék gátló anyagokat bocsáthatnak ki a talajba. A burgonya és a paradicsom szintén kerülendő páros, mivel mindkettő fogékony ugyanazokra a betegségekre, mint a fitoftóra, így megnő a fertőzés veszélye. A hagymafélék gátolhatják a hüvelyesek (bab, borsó, lencse) fejlődését, míg egyes aromás fűszernövények, mint a zsálya vagy a menta, hátráltathatják az uborka növekedését. Az édeskömény allelopatikus hatású, azaz olyan vegyületeket termel, amelyek gátolják más növények fejlődését, így egyik zöldségnek sem ideális közeli szomszédja.

A zöldségek közé ültetett fűszer- és dísznövények nem csupán esztétikai, hanem praktikus segítséget is nyújthatnak a kertben. A menta elriaszthatja a hangyákat és a káposztalepkét, míg a rozmaring és a zsálya távol tarthatja a káposztabolhát és a sárgarépalegyet. A kakukkfű vonzza a ragadozó rovarokat. A büdöske (bársonyvirág) gyökerei olyan anyagokat bocsátanak ki, amelyek elriasztják a fonálférgeket a talajból, virágai pedig beporzókat és hasznos ragadozó rovarokat vonzanak. A levendula illata távol tartja a levéltetveket és molyokat, emellett csalogatja a méheket és más beporzókat. A borágó szintén vonzza a beporzókat és a fürkészdarazsakat, miközben javítja a talaj szerkezetét. A növénytársítások lehetőségei rendkívül szerteágazóak, és a témának komoly szakirodalma van. Érdemes tehát alaposan tájékozódni ültetés előtt, hiszen a tudatos növénytársítás egy nagyszerű és természetes módja annak, hogy kertünk termőképességét növeljük.

Kép: agraroldal.hu