Rendkívül erős El Niño-jelenség kialakulására figyelmeztetnek a meteorológusok
A friss előrejelzések szerint a Csendes-óceán egyenlítői vizeinek gyors melegedése miatt 2026 végére globális éghajlati anomáliák várhatók. Ez a hónapokig tartó természeti folyamat alapjaiban változtatja meg a légáramlásokat. Normális esetben a szelek nyugat felé terelik a meleg felszíni vizeket, ám az El Niño idején ezek meggyengülnek, így a felmelegedett víztömeg visszahúzódik az óceán középső és keleti részére, teljesen felborítva a bolygó megszokott időjárási mintázatait.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) július 9-i jelentése megerősítette, hogy a jelenség már kialakult, és 97 százalékos eséllyel 2027 elejéig fennmarad. A kutatók 81 százalékos valószínűséget látnak arra, hogy a folyamat az október és december közötti időszakban eléri a „nagyon erős” fokozatot. Az ausztrál meteorológiai szolgálat mérései szintén ezt támasztják alá, miután július közepén már közel másfél Celsius-fokkal mértek a szokásosnál melegebb vízszinteket a vizsgált területeken.
A szakértők kiemelik, hogy a sajtóban gyakran „szuper El Niño” néven emlegetett jelenség komoly veszélyeket hordoz magában, még ha a hivatalos tudományos kategóriák szerint a „nagyon erős” elnevezés a helytálló. A NOAA egyik kísérleti rendszere által lefuttatott mind a harminc különböző modellszámítás kivétel nélkül rendkívüli intenzitású eseményt jelzett előre az év végére. Bár a történelmi rekorddöntés még nem garantálható, a meteorológiai szervezetek egyöntetűen aggodalommal követik a folyamatokat.
A globális hatások földrajzi régiónként eltérőek lesznek: Dél-Amerika egyes részein pusztító árvizekre és heves esőzésekre, míg Ausztráliában és Indonéziában katasztrofális aszályokra és erdőtüzekre kell készülni. Mivel az óceán hatalmas mennyiségű hőt ad át a légkörnek, a jelenség átmenetileg akár 0,2 Celsius-fokkal is megemelheti a Föld éves átlaghőmérsékletét. Mivel a csúcshatás általában a kialakulást követő évben jelentkezik, a klímakutatók szerint reális az esélye annak, hogy 2027 újabb globális melegrekordot hoz majd.
Magyarország esetében a trópusi területek távolsága miatt a hatások jóval mérsékeltebbek és közvetettebbek lesznek. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói, Szabó Péter és Pongrácz Rita korábbi adatelemzései alapján a hazai nyári időjárás és a jelenség között nincs egyértelmű összefüggés. A téli időszakban viszont kimutatható a kapcsolat: egy rendkívül erős El Niño-esemény a Kárpát-medencében jelentősen növeli az átlagosnál enyhébb, ugyanakkor csapadékosabb téli hónapok kialakulásának valószínűségét.
Kép: index.hu