Szent László lábszárcsontja kerülhetett elő Mezőkövesden
Kiemelkedő történelmi és természettudományos eredményről számolt be az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja: a legújabb laboratóriumi vizsgálatok alapján nagy valószínűséggel Szent László király földi maradványaihoz tartozik az a lábszárcsonttöredék, amely nemrég a mezőkövesdi plébánián került elő. A fémdobozban őrzött, latin nyelvű felirattal ellátott csontmaradvány a visszaemlékezések szerint az 1950-es évek elején a gyöngyösi ferencesektől került a városba, majd évtizedekre feledésbe merült.
A lelet hitelességét többlépcsős tudományos elemzéssel ellenőrizték a szakemberek. Az antropológiai vizsgálat megállapította, hogy a maradvány egy erőteljes testfelépítésű, középkorú férfitól származik, a mannheimi radiokarbon-laboratórium szénizotópos kormeghatározása pedig igazolta, hogy a csont kora megegyezik az uralkodó 1095-ös elhalálozásának időszakával. A döntő bizonyítékot az Archeogenomikai Kutatóintézet genetikai vizsgálata szolgáltatta, amely kimutatta, hogy a mintából kinyert DNS megegyezik a győri Szent László-hermában őrzött koponya örökítőanyagával.
A kutatás eredményeit a budapesti Humán Tudományok Kutatóházában rendezett szakmai kerekasztal-beszélgetésen ismertették, ahol történészek és levéltárosok a királyi ereklyék kalandos évszázadait is áttekintették. A kutatóközpont tájékoztatása szerint a mezőkövesdi csontmaradvány felfedezéséről és a tudományos azonosítás folyamatáról a közeljövőben egy dokumentumfilm is készül, amely végigjárja az uralkodóhoz köthető legfontosabb emlékhelyeket.
Kép: MTI

