Szigorúbb szabályozást követelnek a hazai dalszerzők és előadók a generatív mesterséges intelligencia ellen
Egyre határozottabban szólalnak fel a hazai és nemzetközi kulturális élet szereplői a generatív mesterséges intelligencia terjedése ellen. Október 8-án az Artisjus és az Előadóművészeti Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) egy közös AI-manifesztót tett közzé, amelyhez olyan ismert magyar alkotók is csatlakoztak, mint Bródy János vagy Falusi Mariann. A kezdeményezők arra hívják fel a figyelmet, hogy a jelenlegi globális folyamatok alapján az AI már nem csupán egy kiegészítő segédeszköz a művészek kezében, hanem komoly veszélyt jelent az emberi alkotótevékenységre és a kultúra integritására, ezért haladéktalan jogalkotást sürgetnek.
A jogvédő szervezetek rávilágítottak arra, hogy a elavult szerzői jogi szabályozások nem képesek érdemi védelmet nyújtani a multimilliárdos technológiai vállalatokkal szemben, amelyek engedély nélkül használják fel a műalkotásokat a rendszereik betanítására. A kiadott kiáltvány négy fő pillérre épül: követelik, hogy az AI-modellképzés és a nevesített művészek stílusának utánzása kizárólag előzetes engedéllyel történhessen meg. emellett méltányos jövedelemelosztást várnak el az AI-generált tartalmak után, valamint elengedhetetlennek tartják a transzparenciát, hogy a közönség pontosan tudja, emberi vagy mesterséges alkotást fogyaszt.
A szigorúbb szabályozás kikényszerítése különösen égető a pályakezdő és feltörekvő zenészek számára, akik amúgy is nehéz helyzetben vannak a streaming-platformok szigorú algoritmusai miatt. Az internetet elárasztó, tömegesen generált AI-zenék és a megjelenő jogdíjcsalások tovább rontják a valódi alkotók érvényesülési esélyeit. A kezdeményezők bíznak benne, hogy a zenei szféra határozott fellépését más művészeti ágak is követik majd, hiszen a mesterséges intelligencia szabályozatlan terjedése mind az alkotói közösséget, mind a kulturális értékeket fogyasztó közönséget hátrányosan érinti.
Kép: innovationtraining.org