Van megoldás a „görgetés-függőségre”?

A társadalmi vita középpontjában egyre inkább a fiatalok túlzott közösségi médiahasználata és annak káros hatásai állnak. Míg az EU a nagy platformok szabályozásán dolgozik, addig az országok és a vállalatok között vita zajlik arról, hogy ki viselje a felelősséget a megfelelő védelmi intézkedések bevezetéséért. A fiatalok átlagosan napi három órát töltenek a közösségi médiában, ami 2010 óta több mint a duplájára nőtt, és a WHO szerint a tizenévesek több mint 10%-a mutatja a problémás használat jeleit. Egy lengyel diák, Hanna Kuzmitowicz is megerősíti a probléma súlyosságát, mondván: „Mindenki tudja, hogy függőséget okoz.”

A közegészségügyi szakértők nyomására számos európai kormány vizsgálja a lehetséges megoldásokat. Franciaország például a 15 év alattiak teljes tilalmát fontolgatja, míg más országok, mint Dánia, Spanyolország és Hollandia, új korlátozásokat vezetnek be. Ezzel párhuzamosan a technológiai vállalatok is saját intézkedéseket hoznak, mint például a korosztály-specifikus tartalomkorlátozások vagy egyes funkciók letiltása, bár sok szakértő szerint ezek a lépések nem elegendőek. A vita továbbra is arról szól, hogy a kormányoknak kell-e beavatkozniuk, vagy a vállalatoknak kell felelősséget vállalniuk a felhasználóik védelméért.

Fontos megjegyezni, hogy nem minden szakértő látja kizárólagosan rossznak a közösségi médiát. Az Amszterdami Egyetem Kommunikációkutatási Iskolájának elnöke, Jessica Piotrowski szerint bizonyos technológiák pozitív hatással lehetnek a baráti kapcsolatok építésére. Ugyanakkor egyre több tanulmány bizonyítja, hogy a közösségi média összefüggésbe hozható a mentális egészség romlásával, a depresszióval, az alvászavarokkal és a kábítószer-fogyasztás növekedésével. A Mental Health Europe igazgatója, Kadri Soova szerint „szabályozásra és felelősségre vonásra van szükség”, mivel a technológiai cégek nem mindig helyezték a biztonságot előtérbe. 2021-ben a Meta belső dokumentumai is felfedték, hogy a cég tudatában volt a káros hatásoknak, de keveset tett azok megfékezéséért.

A politikai viták központi eleme a kötelező életkor-ellenőrzés bevezetése. Míg egyesek szerint a platformoknak, mint a Meta és a TikToknak kellene felelősséget vállalniuk, addig ezek a cégek a Google-t és az Apple-t vonnák be a folyamatba, mivel ők fejlesztik az operációs rendszereket. A Google azonban a felelősséget közösnek tartja, mondván, hogy a legjobb megoldás a platformok és a fejlesztők együttműködésével születhet meg. A teljes tilalom hatékonysága is megkérdőjeleződik, mivel a tinédzserek könnyen kijátszhatják az ilyen korlátozásokat.

A szakértők, köztük a WHO képviselői, úgy vélik, hogy a digitális írástudás fejlesztése és a szülői eszközök bevezetése hatékonyabb lehet, mint a teljes tiltás. A máltai és ciprusi egészségügyi miniszterek is megosztottak a kérdésben, hiszen bár a probléma nyilvánvaló, a teljes tilalom bevezetése tudományos bizonyítékok nélkül az ismeretlenbe való lépés lenne. A vita tehát tovább folytatódik: vajon a bizonyítékok hiánya megállíthatja-e a cselekvést, vagy a probléma súlyossága sürgős beavatkozást tesz szükségessé.

Kép: pexels.com